Sz-Sz-P

Álmok útján…

nő család álom
Álmodtak már arról, hogy megkapják azt a munkahelyet, ahol ki tudnak teljesedni?

Vagy, hogy az egyetemi éveik alatt Summa Cum Laude-val fognak végezni? Vagy találkoznak a legnagyobb példaképükkel? Családról? Gyerekekről? Álmukban elképzelték azt a férfit vagy nőt, akivel leélnének egy életet? Sok embernél csak álom szintjén maradnak meg a felsorolt dolgok. De miért??? Mi akadályoz meg bennünket abban, hogy álmaink egyszer megvalósuljanak???

„Gondolkodtak már azon, hogy miért tartanak ott ahol? Ha más döntéseket hoztak volna, boldogabbak lennének?” (Álommeló)


A válasz talán nagyon egyszerű és ott van az orrunk előtt. Nagy hatással volt rám az Álommeló című film. Még mindig tiszta libabőrös vagyok, ha eszembe jut. Hiszen elhangzik a filmben, hogy álmaink megvalósításának útjában csakis önmagunk állunk és a félelmeink. Lehet, hogy jók vagyunk valamiben, de kételkedünk benne?! Annak ellenére, hogy a környezetünkben élő emberek mindvégig bíznak bennünk és mellettünk állnak?! Mi mégsem jelentkezünk egy új munkahelyre. Nem merjük feladni a régi megszokottat. Azon morfondírozom, hogy lehet, hogy csak a szokásaink rabjává válunk?! 🙁

Így van ez a párkeresés kapcsán is.

Nem regisztrálunk be egy társkereső oldalra, nehogy meglássanak az ismerőseink?! Amiatt aggódunk, hogy mások mit gondolnak?! Vagy azért, hogy milyen szánalmas ez a „mi korunkban”, hogy arra kényszerülünk, hogy ilyen oldalakon „erőltessük” az ismerkedést?! Meg egyébként is rosszak ezekről az oldalakról a tapasztalataink?! Félünk, hogy kifogunk egy újabb bolondot, aki csak fájdalmat okoz?! Nem akarunk újra és újra csalódni. Pedig csak le kell vetkőznünk gátlásainkat és félelmeinket. Mi van, ha mégis egy olyan oldalon találjuk meg az igazit, amit mindenki és te magad is elítélsz? Miért nem akarunk esélyt adni magunknak a boldogságra? Mindenki arra vágyik, hogy egyszer majd szembejön vele a Nagy Ő, de mi van, ha mégsem? Akkor egyedül maradunk? És éljük a boldog szinglik életét? Kinek akarjuk megjátszani magunkat? A boldog szingli élet sajnos csak látszat és a felszínen boldogtalanok maradunk. 🙁


Meg kell adni az esélyt mindennek és mindenkinek az életben,

mert különben folyton-folyvást ott fog csilingelni a fülünkben a mi lett volna, ha kérdés. És mi van akkor, ha elsőre mégsem olyan embert ismerünk meg azon a bizonyos oldalon, amilyet szerettünk volna? „Végül, hogy egy barátnőm szavaival éljek: ”Menni kell tovább, mert ilyen az élet.” Örökös küzdelem. „Az élet egy játék, amit játszani kell…” „Kockázat nélkül pedig nincs győzelem.”

Ezért merjünk nagyot álmodni, merjünk kockáztatni, ne féljünk munkát váltani, ne féljünk beregisztrálni egy társkereső oldalra stb. Mert lehet, hogy csak esélyünk van… 🙂