…”gondolta” Hérakleitosz a 6. században. De csak gondolta!!! 🙂
Sok mindenre reflektál az ember ezt a sort olvasva, de nekem elsősorban a hibák jutottak eszembe, amelyeket én vagy a körülöttem lévő emberek életük folyamán elkövetnek, felvetve ezzel egy igen komoly problémát. Tehát, sajnos nem kétszer, hanem akár többször is belelépünk ugyanabba a folyóba. De kétszer mindenképp. 🙂 Gondolom, már mindenki kitalálta, milyen problémát akarok ebben a cikkben feszegetni, amely ennek a kornak igen súlyos „betegsége”.
Tényleg hajlamosak vagyunk ugyanazt a hibát többször elkövetni? És ha hibázunk, soha nem tanulunk belőle?
A válasz az előbbi kérdésre egy hatalmas IGEN, az utóbbira pedig egy hatalmas NEM!!! Mi lehet ennek az oka? Miért történik mindig ugyanaz velem, pedig azt hittem, hogy okultam az előző párkapcsolatomból!!! Upsz…itt is a szó, amelyet már a cikk elején le akartam írni, mert, hogy az ember élete során kétszer vagy többször a párkapcsolatok terén lép ugyanabba a folyóba. Nekem úgy tűnik, hogy mindig csak azt hisszük, hogy minden egyes párkapcsolat megtanít velünk valami újat, milyen hibákat NE kövessünk el majd a következő kapcsolatunkban, és erre mi történik? Mindig beleesünk ugyanabba a csapdába…
Aztán folyamatosan ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel önmagunknak.
Ez most tényleg megint velem történt? Mit rontottam el újra? Miért ilyen kegyetlen az élet? Mire akar engem még megtanítani vagy figyelmeztetni? Vagy a párkapcsolatainkban is működik a vonzás törvénye? Minden egyes előző párkapcsolatomban hozott döntés és tett hatással van a következőre?
Ez karma vagy ez a sors?
Vigyázzunk, ne keverjük össze a fogalmakat! A karma szerint minden tettünknek, cselekedetünknek következménye van. A sors az eleve elrendelés, gyakorlatilag, ami meg van írva számunkra. Igazából mindkettő benne van a pakliban. 🙂 Félünk, hogy ez karma, hogy elkövettünk valami olyan dolgot a volt kapcsolatunkban, amely majd kihat a további életünkre, de legalább is a következő párkapcsolatunkra. De attól is félünk, hogy ez a sors, amelyen nem változtathatunk. Először is azt tanácsolnám, hogy NE FÉLJ!!!
„Mert a félelem nem a bátorság hiánya, hanem a döntés, hogy létezik fontosabb dolog is, mint a félelem.” (Nem hagyhattam ki, hogy ne idézzek egy újabb kedvenc filmemből :)).
Másodszor pedig gondoljuk végig, mit hibáztunk az előző kapcsolatainkban.
Ne feltétlenül a volt párjainkat hibáztassuk, hiszen emberek vagyunk, mindenki követ el hibákat, egy kapcsolat sikeressége két emberen áll vagy bukik. De ezt tudjuk. Akár írjunk listát, tegyük mérlegre a jó és rossz dolgokat, és talán rájövünk, hogy csak félünk önmagunknak is bevallani, hogy bizony mi sem vagyunk tökéletesek. Törjük a fejünket erősen, koncentráljunk, nézzünk mélyen önmagunkba, mert amíg nem jövünk rá, hogy nekünk min kellene változtatni, folyton-folyvást ugyanabba a pocsolyába süllyedünk.
Azt akarjuk, hogy ez így menjen egy életen keresztül? A válasz itt egy igen erős NEM! Egy barátnőm egyszer azt mondta, hogy jó lenne, ha valaki kezünkbe nyomna egy útmutatót, amely utat mutat, hogy mit csináljunk, vagy mit ne csináljunk egy kapcsolatban?! Akkor talán nem lépünk bele kétszer ugyanabba a folyóba…:)
Végül levonhatjuk a végső konklúziót…
Valószínűleg mindenki hibázni fog újra és újra. Hogy miért? Mint mondtam, a kérdésre a választ magunkban kell megtalálni vagy a későbbiekben az élet adja meg rá a visszajelzést. És hogy a hiba rosszul vagy jól fog-e elsülni? Ez azt hiszem, hogy egyelőre rejtély. Emberek vagyunk, hibázunk, döntünk! Nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés, csak döntés van. 😉 De ez már egy másik történet…:)
